Workl load management

Ez a fogalom a munka periodizálásnak fontos aspektusa. Értékeli az addig elvégzett munkát és az előre meghatározott edzéscélokat segít pontosan végrehajtani. Az munka terhelését több szempont értékeli. Nagyban meghatározza a technikai feltételek szintje. De ha klub felszereltsége nem is felel meg minden feltételnek, akkor is lehetőség mutatkozik a munka terhelésének pontos értékelésének.  Ez azért fontos, mert az elvégzett munka pontos megértése segít abban, hogy az edző folyamatos fejlődési pályán tartsa a csapatát, vagy pedig a formát minél hosszabb ideig fenntartsa.

A munkát menedzselni?

Igen kell. A hosszú távú (makrociklus) edzéstervbe elképzelt 80%-ok, a 100%-os hetek csak akkor fognak a valóságban is pontosan megjelenni, ha értelmezzük és értékeljük a csapat munkáját. Én egy olyan lehetőséget mutatnék be, amely megvalósítására Magyarországon is van lehetőség.  Hogyan?

Edzés előtt:

Kérdőíves állapotfelmérés. 1-től 10-ig értékeli a játékos az edzős által feltett kérdéseket. Célszerű kitenni egy táblát, füzetet, vagy esetleg egy laptopot az öltözőben és előre rögzíteni a kérdéseket. Alapinformációkra szorítkozzunk, és mindig azt a 4-6 kérdést tegyük fel.

Pl: Alvás minősége? Táplálkozás minősége? Stressz szint? stb….Az ezekre adott válaszokat minden edzés előtt  fel kell tenni! A gyakorlati tapasztalatok szerint kb. 2 hét kell, mire napi rutinná válik egy ilyen módszer. Bebizonyították, hogy csapatszinten a rendszeresen elvégzett kérdőíves tesztek 80%-os pontossággal mutatták meg a kérdéses állapotot.

Szintén edzés előtt van lehetőség a keringési rendszer értékelésére. A nyugalmi pulzus mérése, ortosztatikus teszt, HRV mérés pontos képet ad a sportoló fittségéről.

Vérvétel: Egy csepp vérből sok információt lehet nyerni a játékos májának vagy izomzatának állapotáról. Pl: kreatin kináz

Edzés közben:

Én leginkább az intenzíven elvégzett munkára koncentrálok. Ennek megfelelően nézném:

·         20-25 km/h közötti mozgásokat.

·         a 25 km/h feletti mozgásokat.

·         a 2 vagy 3 vagy 2,5 m/s intenzitás felett elvégzett mikro mozgásokat. Ezek a gyorsulás és lassítás/megállás közben végzett nagy intenzitású, de rövid mozgásokat mutatja meg.

·         az összes mozgás mennyiségét.

·         a különböző pulzuszónákban végzett munka idejét.

·         a keringés emelkedését és süllyedését. (a pulzus dinamikáját).

·         ha az edzés anyaga engedi vérvétel. Elsősorban a laktát szintre koncentrálva.

Edzés után:

Vérvétel: laktát szint, májfunkciók.

Kérdőív: a játékos 1-től 10-ig értékelje az edzés nehézségének a szintjét. (Fontos!)

Ezen kívül még nagyon sok minden beleilleszthető a munka értékelésébe, a legfontosabb, hogy rendszeres legyen és ugyan azokat a szempontokat vegye figyelembe. Az adatokat összesítve néhány hét után kialakul egy olyan pontos „térkép” a csapatról, amely pontosan meghatározza azt, hogy hány százalékos terhelésű is volt a hét. Gyakran beírunk 80-100%-ot de a labdarúgásban, hogy pontosan mennyi is a 80 vagy a 100 nehezen meghatározható. Ha elfogadjuk, hogy a mérkőzésen produkált adatokat tekintjük 100%-nak, akkor már könnyebb a heti munkát tervezni. Ha 5 edzésnappal, 1 mérkőzésnappal és heti 1 pihenőnappal számolunk, akkor szerintem a hétvégi mérkőzés adatait 5 napra elosztva a következő százalékos elosztás lehetne az iránymutató:

1 mérkőzésnyi terhelés elosztása 5 edzésnapra = 70-80%-os heti edzésterhelés.

1,5 mérkőzésnyi terhelés elosztása 5 edzésnapra = 100%-os heti edzésterhelés.

Ez a bajnoki ritmus alatt érvényes. Ezen kívül a játékos még hétvégén bajnoki mérkőzést is játszik. A felkészülési időszakban a 100%-os terhelés eléréséhez– az edzőmérkőzésekkel együtt - 2—2,5 bajnoki mérkőzésnyi terhelést is terveznék hetente.