Conconi módszer.

Conconi módszer.

A progresszíven növekvő terhelést az oxigénigény és a pulzusszám lineárisan követi. De nem egészen – állítják a Conconi módszer használói. Egy bizonyos terhelésintenzitást túllépve, emelkedni kezd a vér tejsavszintje.

Első töréspont: az aerob- küszöb. A tejsavérték eléri a 2mmol/l értéket.

Második töréspont: a tejsavszint eléri a 4 mmol/l-t, ez az anaerob-küszöb.

A pulzusszám addig lineáris emelkedése a megszűnik, többnyire kevésbé meredekké válik a pulzusszám-emelkedés, de előfordul, hogy egy kis s-alakú megingás után ismét gyorsul.

A jelenség a maximális pulzusszám 88–94%-a táján jelentkezik. Conconi et al. 1982-ben közölték a megfigyeléseket, mely szerint ez a „pulzusmegtöretés”, ugyanolyan terhelésintenzitásnál jelentkezik, mint az „anaerob-küszöb”. Ezt úgy is igazolták – s ez egyúttal a teszt lényege is –, hogy a pulzusmegtöretésnél észlelt futássebességnél mérték a tejsavszintet.

A tejsavértékeken átmenő egyenes ugyanazt a futássebességet jelölte ki, mint a pulzusszám-megtöretés.

Ha az egyes terhelési lépcsők csekély emelkedéssel követik egymást, a cardiovascularis alkalmazkodás 10–20 másodperc alatt lezajlik.

Celik, Kosar, Korkusuz et al. 28 sportolón végzett összehasonlító vizsgálatai megerősítették a Conconi teszt pontosságát.

Grazzi et al. megfelelő bemelegítés mellet pontosnak találták a Conconi módszert. Cabo et al. evezősöket teszteltek ezzel a módszerrel és alátámasztották a teszt pontosságát.

Wasserman, Whipp, Koyal, and Beaver 85 nem sportoló személynél találták megfelelően pontosnak a Conconi tesztet.

Minél edzettebb a személy, annál gyorsabban alkalmazkodik a pulzus a sebesség változáshoz. Ez az eredményes játék egyik legfontosabb fiziológiai alapja. A játék ritmusának váltakozásaihoz történő cardiovasculáris alkalmazkodás a jó erőnlét egyik alapja.

Glikogénszegény állapotban nem egyezik a pulzusmegtöretés a tejsav-küszöbbel. Ezért a tesztet pihent állapotban, megfelelő táplálkozás mellett kell elvégezni.