A labdarúgó mérkőzés mozgásanalízise.

A labdarúgó mérkőzés mozgásanalízise.

Az értékelés elsődleges szempontja a labdarúgó differenciáltabb megítélése. A posztok szerinti terhelés eloszlás. Vannak olyan posztok ahol az alacsonyabb, de nagyobb mennyiségű munka végzése dominál, míg a más helyen játszó játékos a magas intenzitású munkából végez többet. Összehasonlítva két eltérő játékrendszerű csapatot érzékelhető a labdarúgás sokszínűsége és komplexitása.

Balsom (1994) megállapította, hogy egy 90 perces mérkőzés során a játékos kb. 45 percet tölt állással és sétával. 45 percet pedig aktív játékkal. A passzív játékidőt használja ki a szervezet az „erőre kapásra”, regenerálódásra. Ez az aktív-passzív időmennyiség független a mérkőzés színvonalától. A gyermek, vagy amatőr játékosok is annyi ideig játszottak aktívan, mint a profik. Az összes mozgással, játékaktivitással eltöltött idő megközelítően azonos volt. Ez a sportág speciális jellegéből fakad, amit nem a sportolók felkészültségi szintje, hanem a futball szabályrendszere határoz meg.

A jó edzettség legfontosabb mutatója az, hogy a játékosok az aktív mozgási szakaszban mekkora mennyiségi és minőségi munkát tudnak elvégezni. Egy mérkőzésteljesítményt a mozgás mennyisége a mozgások intenzitása és ezek gyakorisága határozza meg.

Egy labdarúgó mozgását egy mérkőzés során számos tényező befolyásolja:

• A játékos edzettségi állapota.
• A mérkőzés nehézsége.
• Az egyéni taktikai követelmények éppúgy, mint az egész csapaté.
• Mivel csapatsportágról van szó, a társak teljesítménye összeadódik egy egésszé, ezáltal a sportolók jobb vagy rosszabb teljesítménye, a többi játékos terhelését is befolyásolják.
• Az ellenfél taktikája.
• Környezeti feltételek.
• A technikai végrehajtás szintje. Ez összeadódik a végrehajtás adekvát gyorsaságából és a technikai szint pontosságából.

A kb. 45 -55 perc aktív mozgással töltött idő alatt 11-12 kilométert tesznek meg a játékosok. Ez az aktív idő intervallum és a megtett 11-12 kilométer szabálytalanul ismétlődő ciklusokra bomlik, vagyis a labdarúgó mérkőzés egy aciklikus jellegű mozgássorozat. A játékosok mozgás aktivitása a 90 perc alatt a következő képen oszlik el:

1.     Séta, állás: 18-27 perc, 20-30%.

2.     Kocogás: 27-36 perc, 30-40%

3.     Futás: 13-23 perc, 15-25%.

4.     Sprint: 9-13 perc, 10-15 %

5.     Hátrafelé futás: 4-7 perc, 4-8%.

A mérkőzés több mint felében a labdarúgók sétálnak, kocognak. Ez az alacsony intenzitású mozgás ad lehetőséget a játékosnak arra, hogy szervezet erőre kapjon és felkészüljön a következő nagyobb sebességű mozgásra. Ez a sajátos „pihenési mód” azért fontos, mert a mérkőzésen a pihenés általában aktív mozgás mellett kell, hogy megtörténjen. Így az edzésen is arra kell kondicionálni a sportolót, hogy a restitúciós idő alatt alacsony intenzitású mozgás mellett regenerálódjon a szervezet. (Erre konkrét példákat a későbbiekben is lehet látni. Több tanulmány összegzése is azt bizonyítja, hogy az aktív pihenő hatékonyabb képesség fejlődéshez vezet, mint a passzív)

Napjainkban a jól felkészült felnőtt játékosok az összes mozgásmennyiség több mint 10%-t teljesítik sprintben. Ez fajta fizikai aktivitás az eredményesség egyik fontos tényezője. Különösen úgy, hogy az összes mozgások mennyisége az elmúlt 20 – 30 évben nem emelkedett jelentősen.  

Az 1. táblázatban a labdarúgó mérkőzésenkénti mozgásteljesítményére láthatunk példákat, az 1950-es évektől napjainkig. 

                             1. táblázat.

Szerző	Teljesítmény
Winterbottom, angol profi játékosok (1952)	3,3 km
Wade, angol profi játékosok (1962)	5,5 km
Saltin, svéd játékosok (1973)	11,5 km
Whitehead, angol profi játékosok  (1975)	11,7 km
Van Gool, belga egyetemi játékosok (1988)	10,6 km/h
Ekblom, élvonalbeli svéd labdarúgók (1986)	10,0 km/h
Gerish, német amatőr liga (1988)	9,0 km/h
Bajnokok Ligája döntő (2002)	11,3 km/h

                                                                     Balsom 1993, Physiology of soccer.

A mérkőzés elemzések mutatják a fizikai képességek fejlődésének dinamizmusát. A 60-as évek végére a 70-es évek elejére az összes mozgás mennyisége elérte a 10-12 km közötti teljesítményt. A felmérések egy kronológiai sorrendet is igyekeznek állítani. Meg kell jegyezni, hogy az elvégzett felmérések eltérő technikával készültek, ezért teljes pontosságú összevetésük nem lenne célszerű. Azonban a labdarúgás fejlődésének egy érdekes aspektusát adják. 

A 2. táblázatban a 2000-es évek mérkőzés teljesítményei vannak összegezve. Az eltérő futball kultúrák és az eltérő színvonalú bajnokságok között a differenciát nem az összes mozgás távolsága adja. A Bajnokok Ligája játékos teljesítménye nem ebben a képességben tér el az alacsonyabb osztályú bajnokság játékosiétól.

2. táblázat.

Csapatok	n	Összes mozgás /méter	Szélső védő	Belső védő	Középső középpályás	Támadó
Bajnokok Ligája 2011	791 játékos	11010
Európai profik 2007	300 játékos	11393	11410	10627	12009	11254
Brazil profik 2007	55 játékos	10012	10642	9029	10537	9612
Bajnokok Ligája 2009	18 mérkőzés	10461
Dán profik 2005	40 játékos	10800
Svéd profik 2005	10 játékos	10150
Angol profik 2002	220 mérkőzés	10695
Osztrák profik 2009	4 játékos	11547
Magyar profik 2008	15 játékos	11177
Magyar profik 2009	64 játékos	10627
Magyar profik 2011	12 mérkőzés	10904	10317	10341	11014	10138
Svéd profik 2010	14 játékos	11172