Nagy intenzitású mozgások a mérkőzésen.

Nagy intenzitású mozgások a mérkőzésen.

A 2000-es évek mérkőzés analíziseit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az alacsonyabb besorolású bajnokságok csapatai és az élcsapatok összesen teljesített mozgásteljesítménye között nincs jellemző differencia. Sok esetben a gyengébb bajnokságokban a játékosok több kis és közepes iramú futást is végeznek, mint az élmezőny futballistái. A jellemző eltérés a gyorsaságban, és a gyors ismétlések számában van. Más mozgásteljesítmény jellemzi a középhátvédet és a szélen játszó középpályást, valamint eltérés tapasztalható az intenzív mozgások gyakoriságában és mennyiségében az alacsonyabb osztályú csapatok játékosai és a topligák között. Minél magasabb szinten futballozik egy csapat, annál több gyors mozgást végez a mérkőzésen. A csapatok teljesítménye és gyors futások mennyisége között szoros kapcsolat áll fenn. Bangsbo és munkatársai bajnokok Ligája mérkőzést vizsgáltak. Egy végső győzelemre is esélyes csapat játszott, egy a csoportkörből kiesett csapattal. A Top csapat játékosai 20-25% -al több nagy intenzitású mozgást végeztek, mint a másik csapat játékosai. A labda birtoklásának aránya is magasabb volt. Helgerud és munkatársai (2004) szoros kapcsolatot találtak a labda birtoklásának aránya és a gyors mozgások mennyisége között.

A futball játék fejlődése a gyors munkavégzés arányának a növekedésének az irányba mutat. Liebner (ProZone, 2006) az angol bajnokságban végzett mérkőzéselemzései azt mutatták, hogy 2002 és 2006 között a sprintmozgások mennyisége 40%-al emelkedett. Míg 2002-2003. szezonban a sprintek mennyisége játékosonként 627 méter volt. A 2005-2006. szezonra játékosonként ez a szám 1209 méteres szinten volt. A sprintmozgások jellemzője a 90 perc alatti nagyobb sprint-kapacitás. A posztok között szignifikáns differencia is a nagyobb sebességű mozgások teljesítményében van.

A 4. táblázaton jól látszik a néhány év alatt lejátszódó fejlődési tendencia. A nagyobb mérések azt mutatják, hogy a 2000 –es évek végére a gyors ismétlések száma jelentősen megemelkedett. Jóval 1000 méter felett teljesítenek a játékosok. Érdemes megfigyelni, hogy a szélső védőjátékosok sprintjeinek mennyisége eléri vagy meg is haladja a belső középpályás játékosok gyors futásainak távját.

Futás mennyisége 20 km/h felett.

4. táblázat.

Team	Távolság/ Meter	Szélső védő	Belső védő	Szélső k.pályás	Belső k.pályás	Támadó
Angol profik	627
2002
Spanyol profik 2003 6112 játékos	313	341	196	402	287	339
Dán profik 2004 40 játékos	470
Svéd profik 2004 10 játékos	440
Angol profik 2007 66 mérkőzés	838
Svéd profik 2010 14 játékos	650
Brazil profik 2007 55 játékos	1145	1341	912	1086	1213	1174
Angol profik 2006 52 mérkőzés	1297
Magyar profik 2008 6 mérkőzés	425
Bajnokok Ligája 2010 150 játékos	1560
Európa Liga 2012 17 játékod	1477
Magyar profik 2011 15 játékos	902	1073	772	990	879	950

A nagy intenzitású mozgásokat a 14 km/h feletti mozgássebességtől célszerű számolni. A nemzetközi mérési profilok 13 – 15 km/h sebességtől számítják ezt a zónát. Profi labdarúgók anaerob küszöb sebessége 14 – 16 km/h. Ez a mozgássebesség már fokozottabb alkalmazkodást vált ki a szervezetben. Az energia ellátás anaerob módon történik. A fiatalok anaerob küszöbe alacsonyabban van, mint a felnőtt játékosoké. A mérkőzés értékelésekor célszerű a 14 km/h körüli értéket standard mutatóként kezelni. Ha lehetőség van a mozgásanalízis egyéni szintű mérésére, célszerű a mérő eszköz nagy intenzitású zónáját a játékos anaerob küszöb sebességétől számolni. Az így szerzett adatok a játékos egyéni teljesítményét fogják mutatni. A 14 km/h feletti mozgások az összes mozgások 20 – 30% - át teszi ki.

Futás mennyisége 14 - 20 km/h között.

5. táblázat.

Csapat	Távolság méter	Szélső védő	Belső védő	Szélső k. pályás	Belső k. pályás	Támadó
Spanyol Profik 2004 6112 játékos	1012	958	736	1112	1175	1080
Angol profik 2003 8 mérkőzés	1476	1480	1250	1760	1780	1112
Brazil profik 2007 55 játékos	1652	1931	1340	1944	1937	1112

Meg kell említeni, hogy a csapat taktikája és a játékosok technikai képzettsége döntően befolyásolhatja a fizikai teljesítő képességet. A labdát keveset birtokló csapat fizikai terhelése nagyobb, mint a labdát többet birtoklóé, mivel a védekező mozgás és a sok másodlagos reakció fokozza a fáradságot. Ez érvényes a sok technikai hibával futballozó játékosokra is. Minden elveszített labda után védekezni kényszerül a csapat, amely az egyik leginkább megterhelő mozgásforma.

Tehát csak a fizikai képességek egyoldalú fejlesztésével nem lehet jelentős teljesítményjavulást elérni. Ezért szerepelnek a kondicionáló feladatok kiegészítéseként technikai gyakorlatok is. Így fokozva a komplex edzettséget és javítva a mérkőzés teljesítményt.