Gyorsasági teljesítmény a mérkőzésen.

Gyorsasági teljesítmény a mérkőzésen.

A labdarúgás eredményessége szempontjából az egyik legfontosabb kondícionális képesség a gyorsaság, azon belül is a minél nagyobb felgyorsulás képessége, illetve ezeknek a gyors, „robbanásszerű” mozgásoknak a nagyszámú ismétlése. Ez összekapcsolódva egy magas szintű technikai felkészültséggel gyorsabb, aktív játékhelyzetekben „gazdagabb” játékot eredményez. Mivel a nagy sebességű mozgás - gyors izom összehúzódásokat feltételez -, a gyorsaság, mint teljesítmény összetevő alapvető képesség a magas intenzitású állóképességi edzésnél is. 

Az eredményesség egyik legfontosabb befolyásoló tényezője a helyzetfelismerés és megoldás gyorsasága. A beérkező inger és annak felismerése. A legtöbb időt nem a szituáció felismerése igényli, hanem a megfelelő reakció elindítása. Ez függ a játékos felkészültségétől, a korábban megszerzett mozgásemlékek mobilizálásának gyorsaságától és az adekvát technika szintjétől.

Az adott akció elővételezése és az erre adott válasz megkülönbözteti a jó és az igazán jó labdarúgót. A fáradság jelentkezésével romlik a feladatmegoldások gyorsasága és pontossága is. A gyors futás egyik fontos alapfeltétele – a koordináción kívül – az erő magas szintje. A gyakori megismétléshez pedig magas szintű állóképesség kell. Az irány és iramváltás alacsony súlyponti helyzettel történő végrehajtása igen fontos a gyors forduláshoz, megálláshoz. A gyors mozgások közbeni koordinációs feladatoknak tartalmaznia kell a kis területen történő irányváltoztatás gyakorlatait is, valamint fel kell készíteni a játékost a gyors ritmus-frekvenciaváltoztatásra és a hosszabb sprintek koordinált futására is. 

Korábbi bejegyzésben már szó volt a stabilitás egyensúly szerepéről:

http://soccerendurance.blogspot.hu/2013/11/tartas-stabilizacio-egyensuly_9451.html

A gyorsasági felkészítésnek alkalmazkodnia többféle futballstílushoz és taktikai szerepkörhöz is. Azonban az alacsonyabb súlyponti helyzet fokozza a szervezetet ért terhelést is, mivel ez fokozott erőkifejtést igényel. Szerepelnie kell benne a játékos posztja által támasztott speciális követelménynek is.

Optimális lépésfrekvencia, lépéshossz: az adott időegység alatti lépésszám a gyorsaság fontos eleme. Elsődlegesen öröklött tulajdonság, bár egyes kutatások az idegrendszer fejlődésének szenzibilis időszakában (6-12 éves kor) bizonyos mértékig fejleszthetőnek tartják (Glesk).  A rajtok, elindulások és különös tekintettel a megállások, lassítások alatt a lépések hossza az különösen fontos az optimális erőszint közlése miatt. Minél nagyobbat lép a játékos, annál több erőt kell kifejtenie a felgyorsuláshoz. Ez különösen a rajtok első három, négy lépésénél jelentkezik kiemelten. Ha a játékos saját magát figyeli (karját, lábát, labdát vagy a talajt), akkor a rossz szokás rögzülhet és mérkőzésszituációban és nem a játékszituációt követi, hanem a saját mozgását figyeli. Ezen kívül megváltozik a sportoló súlypontja, ezért romlik az erőkifejtés hatékonysága.

Összegezve: a rosszul koordinált mozgás hatására csökken a gyorsaság, valamint fokozódik a szervezetet ért erőkifejtés mértéke. Így az állóképességi teljesítmény sem lehet olyan szintű, amelyet a labdarúgó optimális mozgáskoordináció mellet nyújtani tudna.

Erő + Koordináció = Gyorsasági teljesítmény + Állóképesség = Sprintkapacitás

A mérkőzésen belüli maximális mozgássebesség mértéke a felnőtt játékosoknál 29 km/h-nál nagyobb. A legjobb játékosok 30 km/h feletti maximális sebességgel tudnak futni. Professzionális labdarúgók pályatesztje azt mutatta, hogy egyenes vonalú sprintfutásnál, - ahol a játékost nem befolyásolják külső körülmények - 20 - 30 méteres távnál éri el a maximális sebességét. Mérkőzésen, a maximális sebességét 1 - 5 alkalommal érik el a játékosok. Az élvonalbeli sprinterek 40 méteres távnál érik el a maximális sebességüket. Ez eltér a labdarúgás mozgásteljesítményétől. Az eltérő lépéshossz és a sportág által követelt eltérő koordinációs mozgásszerkezet miatt a futballista hamarabb éri el a sportágra jellemző maximális mozgássebességét, mint az atléta. Érdemes azonban megjegyezni, hogy 5 - 20 méter között a legedzettebb labdarúgók képesek olyan eredményt elérni, mint a legjobb atléták. A sportág speciális mozgásjellegéből adódóan a maximális sebesség minél rövidebb szakasz alatti elérése cél. Illetve a mozgássebesség 30 – 40 méternél hosszabb távon történő fenntartása nem kiemelt feladat.

Itt a szakkifejezések is eltérnek az atlétikában használt terminológiától. Ugyanis a labdarúgásban a hosszú sprint fogalma az 50 – 100 méteres távot jelenti (Balsom), míg az atlétikában ez a táv a 300 – 400 métert takarja.  A GPS ábráján (2. ábra) is jól látható, hogy a futballista egy 30 – 40 méteres szakaszon belül 3 – 5 alkalommal változtat a mozgás sebességén, gyorsít és lassít. A mozgásának az intenzitását a játék helyzet határozza meg.

Az 2. ábrán a labdarúgó mozgásának térbeli megjelenítése látható. A vonal jelzi a mozgások irányát, a vonalak színe pedig azt a sebességet (km/h) jelöli, amellyel a játékos haladt.

GPSport eszközzel végzett mozgásanalízis 2,5 perces mérkőzés szakasz.

0-4 km/h, 4-8 km/h, 8-10 km/h, 10-14 km/h, 14-20 km/h, > 20 km/h

2. ábra.  .Papp, 2012.

Megállapítható, hogy a játékhelyzet meghatározza a játékos mozgás irányát és sebességének változékonyságát. Ez a megállapítás is erősíti a labdarúgó játék komplexitásának az elvét, amelyben több részteljesítmény összessége jelenti a tényleges mérkőzésteljesítményt, ezért egy – két részképesség túlzott fejlesztése gátja lehet a többi, teljesítményt befolyásoló funkció hatékonyságára, ezáltal pedig a tényleges labdarúgó teljesítményre.      

                                          7. táblázat.

Csapatok 2010 VB.	Maximális sebesség Km/h
Argentína	30,93
Németország	31,5
Svájc	28,77
Olaszország	29,92
Brazília	30,75
Chile	29,05
Elefántcsontpart	28,51
Ghána	30,13
Honduras	28,35
Japán	30,13
Észak-Korea	25,99
Mexikó	32,15
Új-Zéland	29,01
Hollandia	31,5
Nigéria	31,1
Paraguay	28,67
Szerbia	30,02
Szlovénia	29,0
Szlovákia	28,15
Spanyolország	31,5
Dél Afrika	28,29
Uruguay	28,39
USA	30,31

Az utolsó előtti táblázatban (7. táblázat) a maximális futósebesség eredményei láthatóak a 2010-es Labdarúgó Világbajnokságról. A nemzetközi élvonal szinte valamennyi csapata 30 km/h feletti gyorsaságot ér el.