A laktát mérés vs. pulzuskontroll a labdarúgásban.

A laktát mérés vs. pulzuskontroll a labdarúgásban.

A laktát mérés, edzés közben.

1. Minden esetben maximálisan steril körülmények között kell mérni. Szennyeződés, verejték, por nem kerülhet a mérő eszközre. Az edzés közben végzett mérés egyik legfontosabb kritériuma ez, ugyanis a mérőeszközre kerülő szennyeződés pontatlan értékeket eredményezhet.

2. A terhelés befejezése után az izmokból a tejsav kiáramlása és átalakulása laktáttá, a véráramba kerülése - vagyis mérhetővé válása 3 - 5 perc időt vesz igénybe. Pontosan ezért, a kontrolálni kívánt terhelés után 3 - 5 percet kell várni a mintavétellel. Intenzív intervall jellegű terhelés során, - ahol a terhelések közötti pihenő 1 - 3 perc között van - a vér laktát szintjét terhelési kontrolként használni objektív módon nem lehet.  

     Példa: 10x1 perces szakaszos terhelés, restituciós idő: 1 perc. Az egy perces       

      intervallum után néhány másodperccel levett minta értéke nem tükrözheti    

pontosan a terhelés alatt elért anaerob hatásfokot. A később elvégzett intervallumok után lehet egy hozzávetőleges - de pontatlan - képet kapni a sportolót ért terhelés mértékéről.

3. A labdarúgó mérkőzések laktát alapú kontrolálása is hasonló kérdéseket vet fel. Ugyanis a laktát lebomlása a vérben viszonylag gyorsan elkezdődik. Az intenzitás csökkenésével gyorsan oxidálódásnak indul. Egy váltakozó intenzitású terhelés során a terhelés mértékének megfelelően váltakozik és a mérkőzés szünetében mért értékek a mérés előtti 3 - 5 perces szakasz terheltségi szintjéről adnak képet, nem pedig az azt megelőző 45 percről. Ebből kifolyólag a kapott értékek is nagy szórást mutatnak. 6 -8 mmol/l értéktől egészen a 10 -13 mmol/l értékig publikáltak értékeket. A bajnoki mérkőzés pontos mérése nem megoldható, mivel a jelenlegi szabályok szerint játék pillanatnyi megállítására és a sportolók azonnali mérésre nincs lehetőség. A bajnoki mérkőzés csak a mérkőzés szünetében és a végén nyújt lehetőséget a mintavételre. Az edzőmérkőzések ugyan lehetőséget adnak a játék közbeni gyakori mérésre, azonban az így nyert adatok validitása megkérdőjelezhető.

4. Az egyéni fiziológiai profil is determinálja a mérés pontosságát. Ugyanis a sportoló izomrost összetétele és izom tömege az egyik fő befolyásoló tényezője a laktát mérésnek.  Az arányaiban több gyors (fehér) izomrosttal rendelkező játékosok nagyobb laktát termelődést produkálnak, és ha a gyors izomrostok glikolitikus típusából is többel rendelkeznek, akkor jobban tolerálják a magas anaerob hatást. Ha a gyors izomrostok azon típusából rendelkeznek – a teljes izomtömeg arányában ez 8 -15% - többel, amelyek csak néhány másodpercig képesek nagy intenzitású munkavégzésre. Akkor a laktát és tejsav felhalmozódás nagymértékű, de a növekvő terjedelmű munka intenzitása nem olyan nagy, mint az anaerob glikolitikus munka alatt hatékonyabban működő izomrostoké. Ezen kívül az izomtömeg mértéke és az azon belüli testzsír aránya is determinálja a kapott értéket. Ennek köszönhetően jelentős eltérések tapasztalhatóak az azonos életkorú játékosok között is.

Laboratóriumi körülmények között végzett vita-maxima terhelés során jelentősen eltért a játékosok laktát értéke, míg az egyik játékos maximum 9 - 10 mmol/l értéket produkál, addig a társa hasonló fizikai aktivitás során 13 - 15 mmol/l értéket ért el. Így a sportolók ilyen alapon történő összevetése sok pontatlansághoz vezethet.

5. A laktát tolerancia mértéke, amely részben függ az egyén korábban felsorolt anatómiai adottságaitól, másrészt a szervezet energia mozgósító és lebontó folyamatainak gyorsaságától, differenciája lehet a sportoló laktát szintjének a megítélésének. Sok sportoló igen magas laktát érték mellet is képes magas szinten teljesíteni, míg másoknak az anaerob küszöb szintje a 4 mmol/l értéket sem éri el.  A német válogatottnál végzett mérések is azt támasztják alá, hogy a nemzetközi protokollként megadott 4 mmol/l, mint az anaerob küszöb mutatója (OBLA), nem minden esetben állja meg a helyét. Egyes ajánlások az 5,5 mmol/l értékkel számolnak.  Vagyis az anaerob küszöbhöz rendelt értékeket nem lehet standardként elfogadni, mert az mind az egyén fittségének mértékének függvényében mind pedig a játékosok közötti differenciaként eltérő lehet.

6. A fittség mértéke és ezzel összefüggésben a szénhidrát raktárak nagysága, feltöltöttsége is jelentős eltéréseket okozhat. Akár ugyanannál a játékosnál is. Ugyanis egy rendszeres sorozatterhelésben lévő játékos szénhidrát raktárai kevésbé feltöltöttek, mint a laboratóriumi mérésen kipihent állapotban elvégzett mérések során. Az alacsonyabb szinten feltöltött energia raktár azt eredményezi, hogy a sportoló laktát termelődése alacsonyabb intenzitású terhelésnél kezdődik, mint a pihent állapotban végzett mérés során. A pillanatnyi pulzusértékek is változnak, a fáradt, túlterhelt játékos anaerob küszöbe alacsonyabb szinten van, mint a hermetikus körülmények között végzett mérés során. Az edzettség fokozódásával a szervezett "toleránsabb lesz" az anaerob folyamatokkal szemben. Növekszik az anaerob kapacitás mértéke, növekszik az adott savas közegben végzett munka teljesítménye.

7. Külső körülmények is jelentős mértékben fokozzák az anaerob anyagcsere fokozódását. A steril, állandó külső körülmények között végzett laboratóriumi mérések során nyert értékekhez képest eltérnek az értékek. Különösen fokozódik a laktát termelődés a 20 -21 foknál magasabb hőmérsékleten. A laboratóriumi mérések biztosította állandó környezeti hatástól eltérő edzéskörülmények során a szervezet nem úgy reagál az adott fizikai ingerre, mint a korábbi mintavétel során. A melegebb időjárási körülmények között végzett edzésmunka alatt az energianyerés anaerob jellege fokozódik. Csökken a teljesítő képesség, romlik a sportoló aerob munkájának hatásfoka.

8. 18-20 labdarúgó egy edzésen belüli méréséhez több szakember együttes munkája szükséges. Ha egy edzésen belül több mérést kell végezni, - rövid idő alatt több játékost kell mérni -, akkor a gyakorlati lebonyolítás különösen nehéz lehet. A gyakorlatok közötti pihenő idő alatt az adatok feldolgozása külön problémát jelenthet, mivel egy - két perc pihenő alatt az edzőnek a következő feladat előtt, 18-20 adatot kell értékelni és ez alapján határozni meg a következő terhelést. A legújabb mérési technikákat használva a korábban említett 18 - 20 sportoló egy idejű méréshez 6 - 9 szakember szükséges. A terhelésről beérkező adat un. offline, vagyis az edzésgyakorlat intenzitásának szükségszerű módosítására csak utólagosan van lehetőség. Ez egyfajta paradoxon ugyanis a nem megfelelően végrehajtott feladat korrigálására és a kitűzött célnak adekvát szinten történő elvégzésére nincs lehetőség.   

9. Praktikussága szerint az azonos feltételek mellet végzett laboratóriumi mérések jelenthetnek alapot az összehasonlításra. Azonban az edzésen történő használat, sok sportoló esetén és a legtöbb edzésmódszer alkalmazásakor jelentős pontatlansági tényezőt jelenthet. A laboratóriumban végzett méréseket az azonos körülmények között végzett mérésekkel célszerű összevetni. Mindamellett, hogy egy ilyen mérés során nem csak laktát mérés történik így ezeknek a teszteknek az időszerűsége és hasznossága nem megkérdőjelezhető, azonban az így mért laktát érték nem adaptálható a napi edzésmunka során jelentkező eltérő környezeti feltételeket és a folyamatosan változó fiziológiai profilt produkáló edzéstevékenységhez.

Az edzés alatti terhelés kontrolljának jelenlegi legpontosabb módszere a pulzus kontrollált edzés.

1. Az előző fejezet 5. pontjában ki lett emelve, hogy a terhelés - túlterhelés hatására a szívfrekvencia (HR) értéke is változik. Mégpedig a pillanatnyi edzettségi szint, a külső környezeti feltételek és a táplálkozás összefüggésében. Azonban a jelenlegi technikai feltételek mellet lehetőség van a gyors és pontos fizikai állapot mérésre. Az tréningprogramokba épített teszt 5 perc alatt lehetőséget biztosít arra, hogy a sportoló a napi állapotának megfelelően meghatározza a terhelési zónákat. Az aerob és az anaerob zónák megállapításának alapja a szív ritmus variabilitása (HRV). Ezen értékek segítségével tervezhető tovább a napi edzés. Ennek a tesztnek a pontossága a laboratóriumi mérésekhez képest 1-5 %-os pontossággal határozza meg az aerob és az anaerob küszöböt. A bemelegítés során így elvégzett teszt alapot biztosít az edzés további lebonyolításához. A gyakorlati alkalmazhatósága alapján a jelenlegi egyik leghatékonyabb teljesítmény-analizáló programnak tekinthető.

2. A HR kontrollja a jelenlegi technológiai feltételek mellett, EKG pontosságú. Azonnali információt szolgáltat, mind az edzőknek, mind pedig a sportolóknak. A frekvencia elemzését végző szoftverek segítik a terhelés intenzitásának célzónában tartását. Így a kapott információ online nem pedig utólagos. Az előre megadott tréning célok pedig biztosítják az azonnali válaszreakciót is.

3. A laktát szinthez rendelt mozgás intenzitás a korábban leírtakon kívül más hibaforrást is hordoznak magukban. Míg a túlterhelt állapot, vagy a kimerült energia raktár is a teljesítményt negatívan befolyásolhatja, addig az anaerob küszöb sebességhez rendelt mozgássebességgel végzett edzés is pontatlanságokhoz és helytelen terhelés adagoláshoz vezethet. Ugyanis a 4 mmol/l értékhez rendelt mozgássebességgel végzett folyamatos edzésmunka 15 - 25 percig tarható fenn állandó sebességgel. Ez után, állandó mozgásintenzitás mellet fokozódik a laktát felhalmozódása a vérben. Pont ezért kérdőjelezte meg több kutatás is a 4mmol/l érték validitását.

A lépcsőzetesen emelkedő, 10 – 18 percig tartó fitness tesztekből ilyen módon nehéz kiszámolni az anaerob küszöbhöz tartozó mozgás sebességét. Ezzel ellentétben az állandó HR érték mellet végzett edzés biztosítja a labdarúgó számára az optimális edzést. Ugyanis a szívfrekvencia állandó értéken tartása – és kontrollja - mellett a fáradság jelentkezésekor csökkenő mozgásintenzitás mellett is tartható a kijelölt edzéscél. Bár csökken a sebesség, de a pulzuszóna állandó így a szervezetben kiváltott fiziológiai hatás optimális.

4. Az intervall vagy fartlek jellegű terhelések pulzus alapú kontrolja. Az aktuális anaerob küszöb feletti edzés és a küszöb alatti munka tervezésekor két szempont kiemelten fontos:

Milyen hosszú legyen az edzés?

A heti mikrocikluson belül hány edzés, vagy edzés rész legyen a küszöb felett, illetve alatt?

Az adott edzésen belül mennyi időt töltsön a játékos a küszöb felett és alatta?

Heti bontásban az edzésgyakorlat 81% aerob, 10,5% anaerob küszöb és 8,5% anaerob állóképességi edzést javasol.

A mérkőzések szívfrekvencia alapú mérése a nemzetközi szabályrendszer szerint nem megoldható, bár a hazai és a nemzetközi szakirodalom is publikál több eredményt a 90 perc alatti szívműködésről. Ezek alapján, a szívfrekvencia alapon történő mérkőzésértékelés kellő mennyiségű adattal rendelkezik az objektív teljesítmény analízishez.

5. A nagy intenzitású szakaszos edzés kontrollálása.

Az edzésteljesítmény egyik mutatója a mozgásintenzitás növekedése, állandó pulzusértékek mellett. Ugyanis állandó feltételek mellett végzett gyakorlatoknál a szívfrekvencia értéke jelentős eltérést nem mutat.

Példa: 4 v 4 elleni játék. 20 x 40 méteres játékterületen. Terhelés: 4 x 4 perc HRmax. 85 – 90%. Restitúció: 3 perc HR max. 65%.

Ez a 85 – 90%-os terhelési zóna, jelentős mértékben nem változik. Az edzettség növekedésével növekszik a mozgás intenzitása, amely a frekvencia értékének a növekedését kellene, hogy okozza, de javul a terhelések közötti helyreállítódás képessége is. A szuperkompenzációs hatás miatt az edzésterheléshez történő alkalmazkodás pozitív irányú, vagyis a növekvő mozgásintenzitásnak megfelelő a szervezet fiziológiai reakciói is változnak. Ha nem ez a folyamat játszódik le, akkor alul, vagy túlterhelésről beszélünk. A jelentős differencia – különösen fiatal játékosok esetében – a technikai, taktikai teljesítmény növekedésében mérhető le.

Ezt játékterhelésnél, úgy célszerű értékelni, hogy állandó edzésgyakorlat esetén videó kamerával rögzítik a ciklus elején az edzést. Ezen belül értékelik:

• A végrehajtott technikai feladatok számát, a technikai hibák számát. Az átadások pontossága és száma egy jól mérhető és értékelhető szempontja lehet a teljesítmény fejlődésének. Az átadások pontosságának értékelésekor figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a passz után a csapat tudja e folytatni a játékot az átadás után, vagy a labdát átvevő játékos egy olyan játékszituációba kerül, amelynek a következménye a labda elvesztése. Például a csapattárs egy olyan szituációba adja át a labdát, amikor a labdát lekezelő játékostárs körül az ellenfelek létszámfölényben vannak és így a csapata labdát veszít. Az ilyen szituációban végzett passz nem értékelhető pontosnak a labda sikeres birtokbavétele esetén sem. Fontos kritériuma lehet az értékelésnek az adott játékidő alatti összes átadás száma. Az azonos idő alatt növekvő passzok száma az érintések számának csökkenését az átadások sebességének növekedését jelentik, amelyek fontos teljesítmény növekedést takarnak.
• A HR százalékos étékét, a maximális pulzus függvényében (HRmax%). A gyakorlatok közötti szívfrekvencia süllyedést. Ez azt jelenti, hogy a jól edzett sportoló szíve a terhelés megváltozása után 10-15 másodperccel reagál. Ez vonatkozik a mozgássebesség fokozódására vagy csökkenésére, vagy az intervallumot követő restituciós szakaszra is.

Ha a szív azonnal reagál a terhelés megváltozására az egészségügyi problémát takarhat!

A frekvencia süllyedésének gyorsasága az értékelés másik fontos szempontja. Az edzettség pozitív irányú fejlődésének egyik kiemelt mutatója, ha a korábbi edzés alatt a restituciós időszak alattihoz képest a szívfrekvencia - azonos időintervallum alatt - gyorsabban süllyed és a frekvencia a szakasz végén alacsonyabb, mint a korábbi kontrollmérésen, akkor javult a játékos edzettsége. A külső környezeti feltételek változékonyságát és az energia raktárak feltöltöttségét itt is figyelembe kell venni!

• Több intervallum összevetése.

A frekvenciák süllyedésének átlagai. Több intervallumot követően minden egyes szakasz után a süllyedés sebességét kell rögzíteni. Az edzés elején a megnyugvás gyorsabb, a fáradság jelentkezésével a labdarúgók szívfrekvenciája lassabb mértékben süllyed és nem ér el olyan alacsony értékeket, mint az edzés elején. Ezeknek a restituciós szakaszoknak az összevetése a regenerációs kapacitás egyik mutatója.

Példa: 10x1 perces terhelés esetén jól edzett sportoló szívfrekvenciája az első és az utolsó restituciós szakaszban nem mutat 5%-nál nagyobb eltérést. Ha a restituciós szakaszok hosszát a szívfrekvencia süllyedése alapján akarjuk megadni, akkor a frekvencia visszaállásának idejét kell rögzíteni. Ha a terhelés célfrekvenciája 185 HR,a restituciós zónáé pedig 130 HR. Ez azt jelenti, hogy a sportoló a következő 1 perces terhelés csak akkor kezdi el, amikor a szíve 130 ver. Ezeknek a célzónáknak az elérésének az idejét kell mérni. Itt fáradság jelentkezésével növekszik azaz idő amíg a labdarúgó eléri a 130-as értéket.

Az azonos mozgásintenzitás során produkált alacsonyabb frekvencia esetén az edzésintenzitás növelhető.

A növekvő mozgásintenzitás során produkált, korábbi méréssel megegyező frekvencia az edzettség növekedését mutatja.

6.     Játékszituációk értékelésekor hosszabb folyamatban kell gondolkodni. Sok hibalehetőséget rejthet magában, viszont átfogó több ciklust magában foglaló értékelés készítése, és ciklusok összehasonlítása pontos képet nyújt a játék-kondíció fejlődéséről. Felmerülhet, hogy egy - egy játékos gyengébb, vagy jobb felkészültségű társakkal végzett közös munkája során eltérő eredményeket produkálhat, ezért a játékosok csoportosításakor más teszteket is figyelembe kel venni. Azokat, amelyek a labdarúgók technikai, taktikai és fittségi felkészültségét osztályozzák. Egy-egy csoportba azonos felkészültségű játékosokat kell beosztani. Így az értékelés során pontosabb képet lehet kapni.